Kilenc Bűn

Minden úton el kell indulni. Egyszer biztos. Ahogy gurulunk a mélygarázsba egyre hevesebben ver a szívem, újra játszani fogok. Bűntudattal vegyes izgalom fog el. Életem első igazán nagy hibája az volt amikor leültem először a jól ismert kockás gép elé. A további dolgok persze a sors fintora mert még nyernem is sikerült, akkori viszonylatban nem is kis összeget, és elindultam a lejtőn, s most itt vagyok. Kiszálltunk a kocsiból a beszélgetések masszává összefolyva érik el a fülem, már nem hallok semmit, csak a saját szívem ritmusát, szinte hallom a cigaretta sercegését. Egyedül vagyok, ebben a világban igazán egyedül saját ördögeimmel küzdök, persze sikertelenül. Senkinek nem tűnik fel, hogy kivontam magam mindenféle interakcióból, ahogy haladunk a terem felé egyre inkább szertefoszlik a bűntudat és átveszi a helyét a kombinálás, hova üljünk le, miért oda, hány szelvénnyel, hány körben játsszak. Esély latolgatások, próbálok a megérzéseimre hagyatkozni, mert akárki akármit mond, nem véletlenül hívják szerencse játéknak, nem is próbálom túl misztifikálni a dolgot. Közben megérkezünk a teremhez, a kis csapat lánytagjai némileg fintorognak, valahol őket is megtudom érteni. Ahogy belépünk oda ugrik egy kedves srác és egy asztalhoz kísér minket. Közben figyelem a játékosok arcait, mindegyik kifejezést ismerem, mind ült már ki az én arcomra is. A legelső asztal mellett sétálunk el, egy idősebb házaspárnak tűnő pár arcán látszik, hogy ma már nem kevés pénzt hagytak itt. Kárörvendő mosolyra húzódik a szám. Kettővel arrébb nálunk fiatalabbnak kinéző srácok vigyorognak, valószínűleg az elmúlt körökben legalább egy bingo-t magukénak tudhatnak. Elfog egy fajta irigység. Megérkezve az asztalhoz már kapom is a kereszt kérdéseket, próbálok mindegyikre válaszolni, nem sok sikerrel. A társaság lány tagjai is több érdeklődést mutatnak. 200-s kör, alacsony beszálló, viszonylag alacsony nyeremény, nem rossz ez, mindenki vásárol egy szelvényt én 5-t. Elindul a játék, szívem minden egyes számnál megdobban, újra meg újra. Ahogy elnézem ez nem az én köröm lesz, közben figyelem a többiek szelvényeit is, persze nem könnyű managelni. SOR! Hangzik a kiáltás a terem másik végéből. Sor nyeremény nem is nagyon érdekelt, lényegében a befektetés meg egy kicsi plusz a nyeremény. Megy tovább a játék. Tizenhetes. Lassú monoton egymás utána szám sorolás. Imádom, egyszerűen egészen más világba kerülök ilyenkor, a kör közben is kapom a kérdéseket. Harminckilences, feltűnik, hogy a hárommal mellettem ülő lánynak bingója van. Eláraszt az adrenalin nem én nyertem mégis elkap a jól ismert öröm. Mondom a lánynak kiáltsa, hogy bingo. Kedves aranyos visszafogott angyalarcú lány, egy félhangos bingó elhagyja a száját. Persze az ilyenkor szokásos morajlás elindul, körülöttünk lévő asztaloknál már már klasszikusnak mondható nekem csak ez a szám, nekem meg csak ez a kettő kellett volna című beszélgetés folyik, s ahogy nézem tényleg bingónk van.  200 forint befektetés, 36 ezer nyeremény, nem is rossz. Hozzánk kerül a bingó trófea és folytatódik tovább, egyre inkább magamba süllyedek ahogy többiek is megértették a szabályokat és nem beszélnek hozzám folyamatosan. A lány nem is játszik többet, csendesen ül mosolyog ez az ő estéje. Következő körökben, folyamatosan bukunk sorozatba, én sem nyerem és egyre komolyabb deficitet halmozok fel. Ilyenkor mindig megfogadom, soha többet nem játszom, nem tudom, hogy magamat nézem hülyének, vagy tényleg elhiszem, de igazán megpróbálni sosem fogom, legalábbis nem most. Kezdek beletörődni a veszteségbe, ez nem az én estém, de legalább valakinek a társaságba össze jött, most, hogy mindannyian az asztalon felejtettünk kisebb nagyobb összegeket, felemás arc kifejezések jellemeznek mindent, persze a lány aki nyert csendben mosolyog, többiek némileg irigykedve tekintenek rá, de inkább mardossa őket a bűntudat. Minek vesztettek el ennyi pénzt? Az én fejemben az jár, hogyan fogom helyre hozni ez a kiesést, mert mindig van valami terv ilyenkor, ami bár szerencse játékhoz tapad azért elég magas százalékban bejön, persze nem mindig és olyankor van szopás. Az utóbbi időben a játékfüggésem még inkább eluralkodott rajtam, mert teljesen kikapcsolja az agyam, egészen más dimenzióba vagyok és ez most kell. Lehet egy ideje már nem a pénzről szól, hanem, hogy pihenőt adok az agyamnak, hogy ne kelljen állandóan nyomasztó fájó dolgokon dolgoznia. Mégis érzem, hogy nem jó irányba haladok, Julianna oda jön hozzám és belém karol, megborzongok, félelmetesen jól esik, bár örökké így maradhatnék, de már el is enged és ahogy rám néz, látom a szemében, hogy nem utoljára és ez fáj, tudom, hogy ennek egésznek nincs jövője mégis játszom, ez az igazi szerencse játék. Ugyan olyan mint amikor besétálsz egy kaszinóba, valójában sosem távozhatsz több pénzel mint amivel érkeztél, maximum átmenetileg, de előbb utóbb vissza térsz. Ez is ilyen, tudom, hogy nem nyerhetek, mégis játszom, talán egyszer kétszer megfogom a jackpotot, de ennyit és nem több. Gábor elém áll és kérdezi, hogy mikor jövünk legközelebb, nem tudom másképp reagálni, mint, hogy hamar. Szívem szerint már most vissza mennék. Végül is miért ne, előbb utóbb nyernem kell, de nem. Erőt veszek magamon és elintézem ennyivel. - Majd hívlak és megdumáljuk. - Akkor menjünk most casino-ba. - Nem lehet Gábor elég volt, közben forr bennem a vér. Maradnék, de végül csendben maradok. Szépen lassan szét széled a társaság és mi kettesbe maradunk Juliannával. Szótlanul elvonulunk a kocsiig, beülünk és elindulunk haza, illetve haza viszem, hogy utána hova megyek azt még nem tudom, nem akarok egyedül maradni, egész jó nap volt, élveztem. Kezdem kellemesen érezni magam. Kocsiban újra megérzem azt az illatot és most nem fájdalom, hanem düh fog el. Talán egész napomat tönkre várja, s nem akarom. Julianna beszél hozzám, de átjár mindenféle fájó gondolat, belém mar és felhasít, üvöltenék, hogy fogd már be a szádat te kurva, de csak bólogatok, mert az jól megy. Megérkezünk és megcsókolnám de majd kiszáll és elmegy és ennyi. Megölelem, végül pozícióba vagyok és megcsókolom, nem érzek semmit, sőt rosszul érzem magam alig várom, hogy vége legyen és elmenjen, hál istennek elég hamar bekövetkezik ez a pont és egyedül maradok. Beteszek egy olyan számot ami kellően mardos és elindulok az estére gondolok, hogy mennyit buktam, már megint... legyen már vége....